Kicsit hátrébb húzódott a csodás eufória, amit az 5i50 Budapest triatlonverseny teljesítése miatt éreztem, így jöhetnek a száraz tények, adatok, számok! Így teljesítettem objektíven ítélve!

Harminckét hét, leírva is sok, de ennyit készültem életem első igazán nagy megmérettetésére, az 5i50 triatlonversenyre! Voltak hullámhegyek, hullámvölgyek, sok mindent elértem, és bőven maradt még miben fejlődni, de most itt az idő, hogy értékeljem az eredményeket! Íme!

Úszás

Ettől az ágtól féltem a legkevésbé, hiszen (rég)volt vízilabdásként a vízben kicsit otthonosabban mozgok, mint a szárazföldön. Ezen elképzelésemből adódóan sokkal kevesebb időt és energiát fordítottam az úszóedzésekre, a teljes készülés alatt maximum nyolc-tíz alkalommal voltam úszni. A versenyen úgy éreztem, ennek ellenére, hogy nagyon jól megy! A rolling rajtnál 30-34 perc közötti tervezett idővel célba érők közé álltam, de bíztam benne, hogy fél órán belül sikerül teljesíteni a másfél kilométeres távot. A bóják közötti navigálástól tartottam, de nem volt gond, míg meglehetősen sok embert sikerült megelőznöm a vízben, így joggal éreztem, hogy jól megy! Ehhez képest 31:43 perc alatt értem a célba, ami közel sem elég jó, lehetett volna sokkal jobb is!

Kerékpár

Az úszáshoz képest a bringa esetében már sokkal inkább ott volt a zabszem a testtájaim közül a legformásabban! Habár a verseny előtti hetekben szinte mindennapos volt, hogy két keréken közlekedem, és húsz kilométeres tekerésem is volt, de az elvárt negyven kilométeres távot a készülés alatt csak egyszer tettem meg egyben! Az induláskor az volt a tervem, hogy két órán belül menjen a tekerés, minél inkább ezen belül van, annál jobb, de ha lehet, legyen (legalább kicsivel) alatta! Jól indultam, majd tíz kilométer után volt egy erős holtpontom, a nyereg úgy nyomta be azt a bizonyos zabszemet, hogy sírni tudtam volna, de végül átlendültem, és a maradék húsz kilométer már könnyebben ment kicsit. A vége 1:39:30 óra lett, amivel nagyon elégedett vagyok, nyilván jobb bringával, kevesebb túlsúllyal, több edzéssel lehetett volna jobb, de így is boldog vagyok!

Futás

Ha a bringánál zabszemről beszéltem a futás esetében egy zabszeletről kellene beszélni. Nagyon féltem tőle, és úgy vágtam neki, hogy lassan is futhatok, de semmiképpen ne álljak meg a tíz kilométer alatt, ne kezdjek el sétálni. Ezt a célt sikerült elérni! Akkor kaptam fel a fejem, amikor féltávnál 32:04 percet mutatott az óra, ami 6:29 perces idő kilométerenként! Ennél rosszabbat futottam öt kilométeren tavaly a BEFITRUN-on úgy, hogy ott nem volt előtte úszás és kerékpár! A második ötös már lassabban ment, itt 7:19 perces kilométerek voltak, de összességében a teljes távra vetítve 6:53 perces időket mentem, összesen 1:08:46 órát, amivel mérhetetlenül elégedett vagyok! Ha valaki azt mondja, hogy hét percen belül jövök, nem nagyon hittem volna el!

A teljes 5i50 triatlonversenyt 3:44:26 órás idővel teljesítettem, ami magában foglal összesen 24:30 perc depózást is! Hogy mi volt ennyire hosszú a depóban? Erről írok hamarosan: Béla a depóban, avagy komédia két felvonásban!