Amikor legutóbb, az 5i50 Budapest triatlonversenyre készülve kisebb sérülés miatt kimaradt egy hét az edzésekből, visszatérve úgy éreztem, hogy két hónapja nem mozogtam semmit. Nyilván a teljesítményem ennyire nem esett vissza, de valahogy nehéz volt visszarázódni a mindennapos mozgásba. Most a nagy elhatározásom után négy napos pihenőre, nyaralásra vonultunk a családdal, megint csak kimaradt pár edzés. Miután elhatároztam magam, és nem szerettem volna újra elkövetni a korábbi hibát, hogy nem edzem nyaraláskor, így vittem edzéscuccot, és eldöntöttem, hogy a hotel konditermét is meg fogom látogatni.

Egyszer le is mentem, futottam körülbelül huszonöt percet átmozgatásként, de egyrészt, őszintén szólva, meguntam, a futópadhoz még szoknom kell, másrészt a szívem inkább vitt volna a családhoz. Ezután többet nem voltam lent, de több új „edzésmódszert” is felfedeztem, amit bármikor újra elvégeznék, és az izmaimat is rendesen megmozgatta!

Akrobata mutatványok!

Esős napokon a hotel medencéjét vettük célba, ahol fiam, aki közel öt évesen több mint húsz kilogramm, gyorsan felidézte a nemrég látott vizes cirkusz emlékeit, és a neki legjobban tetsző akrobatákat. Gyorsan játék lett, hogy a vállamra, vagy a fejemre állt, én pedig a százhúsz centis vízben álltam fel vállamon, vagy a fejemen álló röpke súlyú gyermekkel. Alapvetően nem nehéz, ne értsetek félre, de ötvenedszerre, és másnap is éreztem azért a karjaimat, vállaimat!

Kerékpározz a vízben!

Minden vágya volt a törpének, és nekem sem volt ellenemre, hogy menjünk vízibiciklizni. Móka, kacagás a dolog, akár kiskorunkban, de egy óra tekerés megállás nélkül, miközben hallod folyamatosan a gyerektől, hogy „Gyorsabban, gyorsabban!”, lett is másnap kis izomlázam a combjaimban!

Nyíltvízi Balaton!

Siófokon nyaraltunk, így a leginkább sablonos dolog, hogy lehet úszni a Balatonban. Nekem mindez labdázással kombinálva maga a Kánaán, így nem is éltem meg edzésként a dolgot! Ennek ellenére szerény számításaim szerint minimum egy kilométert úsztam, ami ugyan nem sok, de a semmi mozgáshoz képest nem rossz!

Összességében minden napra jutott valamilyen mozgás, és azt hiszem ilyenkor ez a lényeg. Fontos volt nekem is, ahogy bárkinek, hogy ki lehessen kapcsolni, nem edzőtáborba mentünk, hanem pihenni, de mégsem lett elhanyagolva a sport sem. Szükség is volt rá, a svédasztalos vacsorák, és a vízparti büfék kínálata mellett ez volt a minimum, de erről már külön cikket lehetne írni.

Ettől a héttől visszaáll minden a régi kerékvágásba, edzés, edzés, edzés, hiszen az első „házi 5i50-ig” alig van hátra négy hónap!