Úszáson is gondolkodtam, de végül futás lett belőle, vitt a szívem nagyon! Tíz kilométer volt a terv, aztán nem várt esemény jött!

Szerettem volna elmenni úszni, egyrészt rég voltam, másrészt jó eséllyel segítene helyrejönni a vállamnak, de végül a szívem a futáshoz húzott! A legutóbbi téli futásom és jó pár futós poszt olvasása olyan motivációt hozott, hogy minden hideg, minden jég a háttérbe szorult, és felkaptam a futócipőt! 

Hideg volt, és ráadásul fújt a szél is, de legalább csodás napsütés volt! A kedvenc futópályámon első ránézésre volt végig egy sáv, ami futható volt, de már az elején kiderült, ez csak a látszat, minden körben volt egy húsz méteres szakasz, amiben a futásról tyúklépésre kellett átváltani, különben olyan esések lettek volna, hogy öröm lett volna nézni. Mármint kívülről!

Eredetileg tíz kilométert terveztem, de öt után csörgött a telefonom, hogy lázas a fiam, így a rohanás a óvoda felé vitt a futókör helyett!

Annak örülök, hogy sikerült kijutnom. Összesen 32 perc alatt ment a táv, átlag pulzus a maximum 88%-a volt, míg a legnagyobb ugyanennek a 95%-a, és 650 kalóriától sikerült megszabadulni! Legközelebb kipróbálom, hogy jóval alacsonyabb, 70-75% közötti átlagpulzussal futok, meglátjuk, mi lesz a változás!

Béla készül, készüljetek Ti is!